"A 2009-es Koppenhágai Klímakonferencia, vagy akár a magyar Termékdíj törvény módosítása jól
példázza azt a józan gondolkodással ezek nélkül is levezethető állítást, hogy jelen pénzügyi alapú
világrendünk felkent vezetőitől egyre sürgetőbb problémáinkra megoldást nem várhatunk, hiszen
semmilyen indíttatásuk nincs a valóban előremutató lépések megtételére. Az ügyeinket, amelyeket
ők lesöpörnek az asztalról, nekünk, másként gondolkodó, egymással fenyegetések és bonyolult
szabályozás nélkül is, a közös célok és élhető jövő érdekében együttműködni képes helyi közössé-
geknek kell végre átvennünk tőlük..."
Tovább a pdf-hez
Kedves Lóránd rendszer-informatikus és kritikus hangú ökoblogger projektje.
2013. október 28., hétfő
2013. október 27., vasárnap
Blogajánló: Város - szolidaritás - demokrácia
Udvarhelyi Éva Tessza blogja. Kulcsszavak: város, köztér,
szolidaritás, demokrácia, lakhatás, társadalmi mozgalmak, aktivista
antropológia.
2013. október 25., péntek
A transzdiszciplinaritás fogalmához
A fogalmat először Jean Piaget, Erich Jantsch és André Lichnerowicz használta 1970-ben egy nemzetközi workshopon ("Interdisciplinarity –Teaching and Research Problems in Universities" mely az (OECD) Organization for Economic Co-operation and Development szervezésében jött létre). (1)
"A transzdiszciplinaritás lényege a tudomány területek közötti új kapcsolatok megtalálása. Korunk problémái, mint a szegénység, a pazarló fogyasztás, a környezeti és városi pusztulás, a népességnövekedés, a nemi egyenlőtlenség, az egészségügy és az emberi jogok megsértése csak a transzdiszciplináris megközelítés által válnak érthetővé" - olvasható az UNESCO honlapján. (2)
A tudományok a transzdiszciplináris szemléletben nemcsak átlépik a maguk határait, hanem az Egész megragadására irányuló együttműködésük egy teljesen új szintézist hoz létre. (3)
Basarab Nicolescu: "Transdisciplinarity as Methodological Framework for Going Beyond the Science-Religion Debate":
(1) Basarab Nicolescu: TRANSDISCIPLINARITY –PAST, PRESENT AND FUTURE
http://basarab-nicolescu.fr/Docs_articles/Worldviews2006.htm
http://basarab-nicolescu.fr/Docs_articles/Worldviews2006.htm
(3) vö.: A TUDÁSTERÜLETEK EGYÜTTMŰKÖDÉSE: MULTI- VS. INTER, ILLETVE TRANSZDISZCIPLINARITÁS in: VILÁGOSSÁG2003/9–10. World Science Forum Budapest 2003 – Knowledge and Society, Soós Sándor: A tudományos tudás (és elemzésének) dimenziói http://epa.oszk.hu/01200/01273/00008/pdf/20040112205616.pdf
2013. október 9., szerda
MMSZK Felvételi
A Magyar Képzőművészeti Egyetem Művészeti és Művészetelméleti Szakkollégiuma felvételit hirdet!
A szakkollégiumba mindenki jelentkezését várjuk, aki valamely egyetem aktív hallgatója (nem csak művészeti egyetemé).
Jelentkezz meglévő és újonnan alakított munkacsoportokba:
egyéni felvételi lapodat küldd el nekünk e-mailben
október 16-ig, és gyere el egy beszélgetésre!
egyéni felvételi lapodat küldd el nekünk e-mailben
október 16-ig, és gyere el egy beszélgetésre!
Ha bármi kérdésed van, írj nekünk: muveszetiszakkollegium@gmail.com
A műhely leírása
“Nem csak anyagi mivoltában lesz sérült a Föld a környezetszennyezés miatt, hanem olyan bolygóvá válik, honnan maga az ember van kirekesztve. Úgy vélem, hogy olyan baleset születésének vagyunk tanúi, amelyhez hasonlót ember eddig még nem látott; olyan katasztrófának, amely minden filozófia végpontja kell hogy legyen. A környezetvédelem kérdése mögött ott látjuk a filozófia jövőjének a kérdését is. De nem elég csupán a zöldek által képviselt vagy a vizek szennyeződésével foglalkozó környezetvédelmet tekinteni – ez sokkal súlyosabb probléma: a létezés problémája.”
A transzdiszciplináris műhelymunka célja, hogy közelebb kerülhessünk a viriliói létezés problémájához a művészet, társadalom és ökológia kérdéseinek együttes vizsgálatával. Ehhez nyújt segítséget a permakultúra nyitott koncepciója (az angol “permanent culture”, “permaculture” kifejezésből), aminek irányvonalai mentén keressük a fenntartható létezés reálutópisztikus alapjait.
Véleményünk szerint a kollaborációs művészeti gyakorlat tulajdonképpen egy dinamikus egyensúlyi szituáció, melynek megélése és fenntartása folyamatos megfigyelésből következő kölcsönhatást, aktív toleranciát igényel. A kollaboráció nyitott alkotói gyakorlata biztosítani tudja, hogy akadályok helyett a lehetőségekre figyeljünk.
A permakultúra koncepciója szerint „E folyamat során leszokunk arról, hogy negatív jelentést tulajdonítsunk az olyan szavaknak, mint a „marginális”, „perem” vagy „szélső”. Azért, hogy megláthassuk az értéket azokban a részletekben, amelyek valamilyen szélső helyzetből járulnak hozzá egy feladat teljesítéséhez vagy egy rendszer működéséhez.” „ Így a dolgok közötti kapcsolatok ugyanolyan fontosak, mint maguk a dolgok.” 1
Ezt magunk is így gondoljuk. Meglátásunk szerint ez egy színtiszta művészeti koncepció. Statement. Ugyanakkor nyitott rendszerben való gondolkodás, nyitott tervezési folyamat. Megfigyelés és kölcsönhatás.
Paul Virilio
Véleményünk szerint a kollaborációs művészeti gyakorlat tulajdonképpen egy dinamikus egyensúlyi szituáció, melynek megélése és fenntartása folyamatos megfigyelésből következő kölcsönhatást, aktív toleranciát igényel. A kollaboráció nyitott alkotói gyakorlata biztosítani tudja, hogy akadályok helyett a lehetőségekre figyeljünk.
A permakultúra koncepciója szerint „E folyamat során leszokunk arról, hogy negatív jelentést tulajdonítsunk az olyan szavaknak, mint a „marginális”, „perem” vagy „szélső”. Azért, hogy megláthassuk az értéket azokban a részletekben, amelyek valamilyen szélső helyzetből járulnak hozzá egy feladat teljesítéséhez vagy egy rendszer működéséhez.” „ Így a dolgok közötti kapcsolatok ugyanolyan fontosak, mint maguk a dolgok.” 1
Ezt magunk is így gondoljuk. Meglátásunk szerint ez egy színtiszta művészeti koncepció. Statement. Ugyanakkor nyitott rendszerben való gondolkodás, nyitott tervezési folyamat. Megfigyelés és kölcsönhatás.
Tervezett struktúra:
A közösen kijelölt témákat rendszeres, nyitott előadások formájában kívánjuk körüljárni. A felmerülő kérdéseket és a gyakorlati projektekkel kapcsolatos problémákat kis csoportos műhelybeszélgetéseken vitatnánk meg. A kapcsolttartás és az információk megosztása ezen a blogon történik.- műhelybeszélgetések ( permakultúra koncepcióval kapcsolatban felmerülő fogalmak tisztázása, lehetőségek további számbavétele, a gyakorlati alkalmazás lehetőségének közös vizsgálata, előadások szervezése)
- gyakorlati megvalósítás (a permakultúra etikai és tervezési irányelveinek alkalmazása művészeti gyakorlatban, egyéni és csoportos projektek formájában)
- előadások (a permakultúrához köthető közösen meghatározott témák elmélyítése meghívott előadók segítségével, nyitott formában, külső helyszínen/Labor,FKSE/)
- blog (online kapcsolattartás, előadások feltöltése, kapcsolódó irodalom, linkgyűjtemény, fórum)
Az előadásokon kifejtésre kerülő témák (ötletek):
- klasszikus permakultúra
- fenntarthatóság a kortárs képzőművészeti gyakorlatban
- ökológiai nézőpontok a kultúrtöténetben
- fenntarthatóság a kortárs designban
- fenntartható építészeti technológiák
- fenntarthatóság az agrárkultúrában (földművelés, kertművelés, vízgazdálkodás)
- technológia és fenntarthatóság
- antropocentrizmus/ökocentrizmus
- integrál permakultúra – mintázattan, esménymintázatok a szociális térben
- fenntartható szociális funkciók/közösségek/intézmények
- város és vidék kiegyensúlyozott kapcsolata (urbánus/rurális tér)
- fenntartható gazdasági modellek
- utópiák vizsgálata(nemnövekedés, ökodemkrácia)
A műhelybeszélgetések lehetséges vitatémái:
- mi a fenntartható művészet?
- fenntartható műtárgy
- művészet és recikláció
- fenntartható design
- hogyan változik a művész szerepe a globális változások tükrében?
- életlehetőségek
- szociális szerepvállalás
- lokális és globális távlat
- művész integrált szerepe a helyi közösségben
Munkacsoport indító program:
- tájékozódó beszélgetés: érdeklődők bevonása
- előadás(témaexpozició): Székely Gergő, Baranyai Vitália (permaforum.hu): Bevezetés a permakultúrába
- műhelybeszélgetés a jelentkezőkkel: témák meghatározása, előadók kiválasztása, gyakorlati projektek vázolása, időpontok fixálása
A permakultúra lényege PDF
A Permafórum felhasználóinak közreműködésével elkészült és szabadon letölthető, terjeszthető David Homgren Essence of Permaculture, azaz A permakultúra lényege című e-könyv magyar változata.
"A permakultúra lényegé"-ben, amely a Permaculture Principles and Pathways Beyond Sustainability című könyvének rövidített változata, Holmgren bemutatja a permakultúra fogalmát, megosztja a gondolatait a mozgalom jövőjét illetően. Ez egy kiváló olvasmány arra, hogy megismerjük a permakultúra alapjait és a permakultúra elveinek értékét és használatát.
"A permakultúra lényegé"-ben, amely a Permaculture Principles and Pathways Beyond Sustainability című könyvének rövidített változata, Holmgren bemutatja a permakultúra fogalmát, megosztja a gondolatait a mozgalom jövőjét illetően. Ez egy kiváló olvasmány arra, hogy megismerjük a permakultúra alapjait és a permakultúra elveinek értékét és használatát.
2013. október 8., kedd
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)